Kategória: fenntarthatóság

Kalapok és vonatok 2. rész

Tisztában vagyok a tényekkel, hogy ismét bezárkózunk és legtöbbünknek jóval másabb életet kell élnünk egy eddig megszokott novemberihez képest. A napokban írtam is néhány gondolatot erről az Insta oldalamon és arra jutottam, hogy félelem és szorongás helyett maradnak az inspiráló, remélhetőleg kicsit jókedvre derítő, figyelemelterelő posztok mindegyik közösségi felületemen. Ha csak egy percre is sikerül elterelnem a gondolatokat a napi gondoktól és valami pozitív felé irányítani a figyelmet, máris a mentális egészség irányába billen a mérleg, amire most különösen szükségünk van.

Kalapok és vonatok

Kevesen vagyunk, akik gondolkodás nélkül felteszünk egy kalapot és abban indulunk útnak. Valamiért ez itthon bátorság kérdése. Nem egy nőtől hallottam már, hogy nagyon szép, hordaná is, de mégsem, mert hát az olyan feltűnő. Nagy kár, hiszen a jól megválasztott kalap öltöztet és stílusossá tesz.

Utcakép

Amikor még csak a gondolat foglalkoztatott, hogy az utca emberének szeretnék segíteni a mindennapi, örömteli és kifejező öltözködésben nem gondoltam, hogy pár év múlva is ugyanaz fogalmazódik majd meg bennem.

Menő a retró

Készítettünk egy sorozatot retró hangulatban, retró Ladával és szettekkel. A célom az öltözékkel azonban az volt, hogy a jelmezszerűséget elkerülve, ma is teljesen hordható összeállításokat tegyek össze. Mikor lehetne jobban aktualitása a másodkézből származó daraboknak mint az éppen zajló #használtruhaszeptember ben?

Nyár végi színfröccs

Emlékeztek még a téli @kolorkka táskás fotókra? Móni táskái engem is mindig élénk színességre ösztönöznek közös fotózásainkon. A márka basic táskáiból nyárra készült két új szín, ezeket kombináltam két szetthez és a retro bringámhoz egy napsütötte, forró, nyári napon.

Lassulj velünk!

Ez az írás kivételesen nem inspirációs, sokkal inkább bemutató jelleggel került a blogbejegyzések közé. Néhány hónapja hoztuk létre a SLOW Studio-t. Nektek és álszent hozzáállás nélkül: természetesen magunknak is 🙂 .

Tartsuk fenn!

Mit tartunk meg ebből a tavaszból? Mi az amit megfogadunk, megőrzünk és magunkkal is viszünk? Mi lesz, ami után továbbra is csak sóvárgunk és mi történik, ha nem változtatunk és ugyanúgy (akarunk) csinálunk mindent mint azelőtt? Kérdések, amelyeken legtöbbünknek volt ideje és talán igénye is elgondolkodni, talán még elhatározás is született, de ki tudja, hogy az emlékezet mennyire lesz homályos, ha már újra teljesen szabad lesz a tér és a mindennapok. Hogy jön mindez egy alapvetően öltözködéssel kapcsolatos blogon?