Címke: #stylist

Ébredés

Még december volt, amikor először felmerült bennünk Judittal a közös munka ötlete. Februárban aztán eljutottam a műhelyébe és megcsodáltam a kézzel készült nemez darabokat és selyemből készült blúzokat, amelyeket Judit különböző növényekkel fest meg és így varázsol rá mintákat. A Dittafelt márka csodásan egyedi – számomra egyébként elsőre teljesen idegen – anyag és színvilágát mutatom be nektek ebben a bejegyzésben.

Nők egymás közt

Amellett, hogy főként egyéni, illetve gyakran páros tanácsadásokat tartok, időnként csoportos tanácsadásra is jöhettek hozzám. Az idei évre eleve így terveztem, hogy gyakoribbá szeretném ezt a lehetőséget tenni nektek azzal együtt, hogy nagy létszámú workshopot, ahol minimális idő és figyelem jut egy-egy főre, biztosan nem tervezek.

Ünnepi kiadás

Az év utolsó blogbejegyzéséhez a még ősszel, a Keleti Pályaudvaron készült fotókat társítottam. Ideillőnek találtam a szettet egyrészt, mert már akkor is ünnepinek hatott a piros-fekete összeállításom, másrészt példaként is hozom arra, hogy a meglévő ruháinkat hogyan lehet kihasználni akár évszakokon átívelően, más-más kiegészítéssel.

Tökéletlen fényes fémes

Minden találkozás alkalmával, amikor tanácsadásért fordultok hozzám, megkérdezem, miért éppen engem választotok. Öröm azt hallani, amit közvetíteni is szeretnék: amiatt kerestek meg engem, mert hitelesnek láttok, mert némileg kilógok a sorból az öltözködéshez való hozzáállásommal, az olykor szokatlan tippekkel és fenntartható elvekkel, melyeket magamra nézve is alkalmazok és nem csak messziről emlegetem őket.

Vállald be!

Bár egyre égetőbb a probléma, mégis kevesen vagyunk még, akik szívükön viselik az ügyet. Melyiket? A jövőnkét. A kérdés nyilván összetett, de azt érdemes felfogni, hogy a divatipar a második legszennyezőbb iparág a világon. “Ugyan már! Engem ez nem érdekel, néhány dolgot veszek csak magamnak amikor épp van időm berohanni egy üzletbe, vagy megrendelem a netről pár ezerért. Ezzel nem lehet baj!” De, lehet.

Kapucni és plisszír

Formabontás bársonyos, pörgős szoknyában, sportos pulcsival és ráadásként sportcipővel. Még épp egy fémesen csillogó hátizsák hiányzik és kész is a megosztó szett. Akinek viszont tetszik, kapjon kedvet egész nyugodtan.

Majd ha eljön az ideje!

Várakozás. Sokan, már ha csak rágondolnak is rosszul lesznek. Nem szeretünk várni. Senkire és semmire. A türelem fogyóban. Furcsa ellentmondás azonban, hogy miközben a pörgés és egységnyi idő alatt minél több feladat-elvégzés és élménymegélés a trend, hányszor hallani, hogy ennek most (még) nincs itt az ideje. Gondolkodtatok már azon, mi az, amit hátrébb soroltok? Mi az, ami kevésbé fontos?