Címke: stílustanácsadás
Még december volt, amikor először felmerült bennünk Judittal a közös munka ötlete. Februárban aztán eljutottam a műhelyébe és megcsodáltam a kézzel készült nemez darabokat és selyemből készült blúzokat, amelyeket Judit különböző növényekkel fest meg és így varázsol rá mintákat. A Dittafelt márka csodásan egyedi – számomra egyébként elsőre teljesen idegen – anyag és színvilágát mutatom be nektek ebben a bejegyzésben.
“Egyre jobban lelkesedtem a társadalmilag felelős és környezetbarát ruhák iránt, míg ezzel párhuzamosan egyre inkább elment a kedvem az azelőttről ismert ruházati márkáktól. Szó szerint évek óta dilemma számomra minden egyes ruhavásárlás. Még mindig. Úgy érzem, ma Magyarországon sokszor nagyon nehéz, vagy akár lehetetlen etikusan, környezetbarát módon készült ruhát vásárolni.“ (Kelemen Nóra, Zöld Gardrób).
Az év utolsó blogbejegyzéséhez a még ősszel, a Keleti Pályaudvaron készült fotókat társítottam. Ideillőnek találtam a szettet egyrészt, mert már akkor is ünnepinek hatott a piros-fekete összeállításom, másrészt példaként is hozom arra, hogy a meglévő ruháinkat hogyan lehet kihasználni akár évszakokon átívelően, más-más kiegészítéssel.
Az idei év első bejegyzésére már készülök pár hete annál is inkább, mert jó ideje foglalkoztat, hogy megosszak veletek kérdéseket és válaszokat a stílustanácsadással kapcsolatos városi legendákról, tényekről, igazságokról. Öt állítást szemeltem ki a témában, amivel kapcsolatban elolvashatjátok az álláspontomat segítséget nyújtva akár abban is, hogyan válasszatok szakembert magatok mellé, ha a külsőtöket szeretnétek újragondolni.
Ahogy tavaly, idén októberben is rávettem magam, hogy csatlakozzak a mára már széles körben ismert 10×10 kihíváshoz, amit egy kanadai blogger indított útjára. Az alapszabály, válasszatok ki tíz, már meglévő ruhát a szekrényetekből, találjatok ki velük tíz különböző szettet és viseljétek ezeket tíz egymást követő napon. Egyszerűnek tűnik, ugye? Kis rákészüléssel biztosan. Nézzétek, nekem hogyan sikerült véghez vinni a kihívást.
Januárban fiús riporttal indult a Személyes ügyek “rovatom”. Azóta jöttek sorban a női történetek, őszre pedig ismét férfi vonalon hozok egy hétköznapi történetet. Sávolyi Bencére az instagramon lettem figyelmes néhány hónappal ezelőtt. Feltűnt, hogy fiatalemberként abszolút klasszikus öltözködést népszerűsít látható hozzáértéssel és nagy rajongással. Ismerkedjetek meg ti is Bencével, a nyíregyházi gentlemannel.
Mondhatjátok, hogy épp bezárt az idei vénasszonyok nyara, de egyrészt a válogatásaim mindig leginkább gondolatébresztők, másrészt a nyár végi szettek egy plusz réteggel zömében még ősszel is hordhatóak, arról nem is beszélve, hogy a magyar tervezők egész évben alkotnak és a kínálatot a szezonhoz igazítják. Így aztán máris van létjogosultsága az akár már lengének tűnő öltözékeknek. Hazai tervezős válogatásom harmadik, befejező része ez.
Kihasználva és élvezve, hogy még ilyen sok napsütést kapunk szeptemberben magas hőfokkal, gardróbunk szezonváltása is eltolódik. Szeptemberben még nem szükséges eltenni a nyári ruhákat és végképp nem kell előkotorni a vastag pulcsikat és lábbeliket – bár sok kirakat már erre sarkallana, de ez egy másik téma. A mai könnyed bejegyzésem mindössze arra kíván sarkallni mindenkit, hogy (legalább) a hétvégét töltse pozitív hangulatban, minél több napsütésben, jó arcokkal és kellemes környezetben.
Hazai tervezők, márkák, készítők termékei közül válogattam össze 10 szettet a saját ruhatáramból azzal a céllal, hogy minél többen ismerjétek meg őket és kapjatok kedvet ti is ahhoz, hogy magyar dizájnt válasszatok. Folytatva a sort – a korábbi “hőségszettek” után – most három hétköznapi, könnyed, nőiességet sugárzó összeállítással. Kis szerencsével még egy hónapig hordhatunk nyitott lábbeliket, én a szinte mindenhez passzoló, szintén hazai gyártású, bronz szandimat választottam.
Idén több bejegyzésem szólt másokról és kevesebb volt a saját hangvétel – a sajátos továbbra is megmaradt. A harmincas éveim utolsó napjait töltve úgy tűnik valamiféle édesbús-nosztalgikus hangulatba kerültem (ki érti ezt? :-)) , de ami a fotókat illeti, csak tavaly nyárig nyúltam vissza és múlt augusztusban a Sió-parton készültek közül válogattam. Gondolataim közül pedig az önismeret és önazonosság témakörből szemezgettem. Ne ijedjetek meg, durva dolgokról nem esik szó, mégiscsak egy stílus(os)blogot vezetek.